Üdvözlöm a vadregényes, szeles tavaszi délutánban kommentelő magyari honfitársaimat! Isten óvja kicsiny Köztársaságunkat! Iszonyatos elfoglaltság felhősíti tiszta szittya homlokomat, mert az Asszonyt ( az én örök Madge-met) igaztalan vádak érték, és törékeny kis testét a sírás rázza, minden vígasszó hasztalan. Már a repülőtéren lovagiasan megkezdtem az istápolását, ahogy az egy szerető exhitveshez illik. Az Asszony furcsa összeesküvés áldozata lett. Malawiban érthetetlen megaláztatásokban volt része szegénynek… A reptéren örömében kikerekedett szemmel, ujjongva vetette magát a karjaimba, hetven sajtómunkatárs lelkes asszisztálása közepette.
-Gáj baszod!!! Hogy a retvás kurva Jehova égetné ki azt a büdös orcádat!! Nem tudtam mi hiányzott nekem egész nap, baszdmeg!! Most jöttem rá, hogy csak az, hogy a te pofádba botoljak, amikor kiteszem a lábam abból a mocskos gépből, te gecifülű siketfajd! Jöttél a seggem nyalni, baszod?!! Csontig lefetyeljél be, te töpörödött herezacskójú korcsmagyar!! Hadd tocsogjon!!! Fosol mi, hogy az ügyvédeim visszazsuppolnak Kiskundörözsmére, a kutyaólba, oszt, onnan meresztheted, azt a bamba tekinteted kifelé, a seggem lyuka felé, te valagarcú köcsögduda??!! Hol a kibaszott elszopott sofőröd, hogy vigye a csomagomat, te bávatag muszályherkules??!!!
-Asszony, te ganéjtúró bukott műribanc!!! Óbégassál már hangosabban, baszod, mert a negyedik sorban lézengő szarcsimbók sajtórabszolgák még nem hallják elég tisztán, milyen bitangul fasza kultúrlény vagy!! A Montyra rátört a fosógörcs, mert tegnap véletlen egyik klippedet látta a tévében és annyira nekikeseredett, hogy megivott egy liter csukamájolajat, mert összetévesztette az üvegét arzénnel! Így otthon zokog a budin, négyen vigyáznak rá, nehogy a körömollóval eret vágjon magán, mert megtudta, hogy hazajössz, te elcédé lidércnyomás!! Nem eléd jöttem, baszod, ne nyúlkálj a pinádhoz, mert lehánylak, és összeesel, te urnaszökevény!! Vedd má’ ki onnan a kezed, baszdmeg, negyvenen fényképeznek, te fosadék műcsira! Egyébként, meg engem te ne fenyegess, én megtettem, amit lehet, te molyirtószagú retkes szemfedő!! Má’ épp odalökték volna azt a dobókockán nyert niggergyereket, ha nem borítja el a baszhatnék a fejedet, és nem erőszakoskodsz, egy fél bantu törzzsel, meg a Malawi belügyminiszterrel, a helyi varázsgomba-készletet bezabálva, te nyáladzó torkosborz! Ott üldözted őket, egy vadászkéssel, a Frózent dajdajozva, bugyogó nélkül, meztelen picsával, te elmecsökevény!!! A fél emájfájv beszállt az incidens elsikálásba, úgy kísértek ki sorfallal a reptérre, csak elhúzzad má’ végre azt a nimfomán botoxxal merevített beledet, te közepes erejű, bányakatasztrófa!! Annak örülj, baszod, hogy semmit nem tudnak erről az egészről a Velveten, mer’ ha elterjed, a Győzike helyett téged szerepeltetnek minden hírben, oszt leshetsz, te banánzabáló majomürülék!! Én előre megyek a kölykökkel, te meg lessél bele a kamerákba, azzal az ostoba tekinteteddel oszt méltatlankodjá’ én lefosom a te ripacskodásodat, te gecifejű sújtólégrobbanás!!
Boldogan magamhoz öleltem az én kis véreimet, és az Asszonyra kacsintva otthagytam őt a sajtó ünneplése közepette. Hja, én szerény ember vagyok, terhes nekem a hírnév! Hol jöhetek én egy szupersztárhoz…?
lászt csevej