Benti cipőt felhúzni, fotőjbe bevackolni, itt a Tódi bátya, okuljatok lököm a jóságot. Rövid a percem, úgyhogy asap fogjátok a stájszot, hogy volt, mióta Dezsihez becuccoltam a lakkandiba. Először a wamzerkedés miatt megmihálylottam egy keveset, de nem vagyok egy pekkennős, mint a Petty aki naphosszat csak otthon mereszti a valagát amióta az ojabunbiznisz befuccsolt és a tintanyalóból kitették a szűrét. A Benővel meg a gányos egzotik barommal, a Lalóval aki gépet a nyakára akarta küldeni, úgy kellett kiszedni a lombfűrész alól a jaszkari ócska plasztikgésa miatt – sose nyomuljatok a lavban, tönkrevágja az ember önérzetét basszátok meg, teljesen földagyúak lesztek tőle ti is – elkezdtünk körülpislantani, merre a hova, mibe fogjunk itt rió de röcsögén a két part között.
A Benő vakkantotta, hogy a druzsba csótányai üzletet szimatolnak, össze kéne koccani. Na odadzsaltunk hárman, világlik, hogy itt az egész mindenség nagyfőnöke a Pufi Májk, tolja az ipart kegyetlenül, vele kell a fagyit nyalni. A nyolcaknál a kápódituti, beszarsz ha rádvillant. Na belefog lökni, három mondat után már köptem, hogy nekem felesleges a színház, láttam már galambot szarni eleget. Jaszkari ikúflájer nagyüzemi szartartályokat amúgy se csípom, akár a selyemhernyó mindig a zabáláson pörögnek, és ez még postásszemű is, ami eleve nem kóser, invalidus pofája van. De a körzőképű csak a szegfűt szimatolta amit magára kényszerített gomblyukba, meg tolta nekünk a bazári hárompálcás Korleónét mintha szellemileg alul lennénk bútorozva, mindent kétszer, végtelenítetten ugatott.
Másnap szlesseltünk a szállítmányért, hatszáz nokiás doboz totyak hájsz teherautón. Egy deglec dücskő hentait mellé adtak díszpintynek, mintha én otthon a telepen a Dezsinél a 3510-es nókiákból akarnék bábelt emelni a klotyón, majd már odafalazom magam mint az a vérszívó román spinkó. Flájer baromállatok ezek. A kredenc Lali a napalmot is magával húzta, fogjátok, ha jön a korrekciós zsidrák légierő lesz mivel ijesztgetni, mielőtt velorexen elcsalingázunk. Vérpistike ez is bazmeg. Na a Bartókon a RollingRockba hátul ledobtuk a kottát, aztán dzsal vissza, újabb kör. Három, aztán szinyelés meg pocolás a lakkandiban, lét korrektül csúsztatta. Megszavaztuk, puffatagból mégse lesz legó, kapott mentelmi jogot, nem kell bemorzsolnia a szart.
Egy hónapig kuss, aztán megint csörget Májki, téma dettó, csak most másik puttót tolat velünk. Na gagyerák nokia ledobva, de Lali vattát köpött. A habstók gyerek nem díjazta az ittasellátóba tett körutat, de két lájt flekkel meggyőzte Benő a hombárfejűt, hogy néha szomjas az ember, vele jár. Bedzsalunk, sehol lófasz. Egy homoki nigger a pultot tolta, lököm, hogy mi a kotta, unottan elém nyom valami mekenye lélöttyöt. Nem nyert hangszórót a tejfölivadék, ráverésül végig pofával kommentálta a jóságot, pedig nem interjúvoltuk, hogy van-e nála vélemény. Benő kicsit érzékeny mostanában, őt is megviselte a japán meló, így rákérdezett a homokira, van-e kutyája, úgy általában, meg egyébként is. Ezen polemizáltak keveset druzsbamód, majd az ork hátrament ezzel leoltotta és megbántotta Benőt, bár lehet, hogy csak mangeszos volt kegyetlenül. Na Benő meg utána. Na, akkor mi is. Személy szerint én ellene vagyok az erőszaknak, nem kell mindenkit lecsalavázni meg újrafeldolgozni, aki nem tudja a választ, van ilyen, ez nem köszön. De Laliék erre nagyon ki vannak hegyezve, ha lebiginendezik őket, meg otthagyják. Ez sértő, fogod?
Mind hátra. Ott meg megy a Tóték rílód. Dobozoltak feszt. Egy dücskő barom a gagyerák nókiát bontogatta két másikkal, 3510-es sehol, de valag zsé befigyel. A kibelezett lét nagy szépen borítékolgatták, lomoltak vele keservesen, folyt a sóslé vederbe. Ótvar nagy hájas rigó rámvillantott, rákérdezett mi járatban, hova jövet. Az ork után libanyak, csiripeltem neki mint egy mezei pacsirta, faszom se tudta, hogy a nyolcak egyik tagja az a hegyomlás dlegec. Fogod, hogy nem adtak virágot, amikor vágták a lényeget? Nem volt egyik se mókaficek, nem macskáztak ránkrontottak, LFS húztunk onnan, a görcsbe. Faszom akarta a borítékolást zargatni, feladják maguknak, székházuknak, anyjuknak postán, tisztára van suvickolva a mindenség. Névtelen támogató a kibaszott M8 baráti körnek, nem interjúzik a PSZÁF. Lovat hajtom tőlük, lánctalpas faszlétra banda. Na bevágtuk magunkat a lendületautóba, nyomattuk neki. Jöttek egy darabon, aztán ránk hagyták a hangulatot. Ami a tetőfokán volt, Lali nem komázza az űberallesz tótékolókat, bánatában kicsit kidurrantott az ablakon is menet közben. Nem kveruláltam vele, meg a Benő is ráhagyta, elég nagy sorsot kapott a korrekciós pinától, nem kell hogy még mi is tanítsuk, ne zakatoljon kifelé, nem a nagycirkuszban vagyunk.
Na hazarogytam, bele a fotőjbe. Lestem a dobozt, teljesen lepirulva, erre a lakájmédia egyik lekvárseggű samesza sírdogált a társadalomnak. Őt az NBH bántotta, belőtt az ablakon. Nabazmeg. Zuppa. Ezt is jól lerántotta a fantáziája. Lumen gyerek maga se érti a szavát. A Kravács bedurrantott neki, ez a makkfej meg kombinált feszt. Aztán jött a Pufi Májk, lekapcsolták a jagellók, mehet a seggbebaszóba, ott tanítja a népet, a borítékolós mürmücről már nem is vakkantva... Innen küldöm nekik a boríték nélküli levelet, ha felnyomtok Májk, leverünk mint a libaszart titeket!
lászt csevej