A nevem Gáj. Gájricsi Dezső. Ha valaki esetleg elfelejtette volna...
Örömhírt osztok meg az én magyari távoli honfitársaimmal.mostan... Magyar származásom köztudott, amire igen büszke is vagyok. Mi magyarok kevesen vagyunk, de kivételesek vagyunk!
Az Asszonnyal (Én a Maddie-t már halálomig így híjjom, mert még mindig kedves a szívemnek) gyakran mélázzunk a gyökerek fontosságán, és a szülőföld szeretetén...Sokat beszélgetünk most is, mert a mély lelki kötődést, a szeretetet csak megerősíti az idő, és különleges kapocs, cinkosság van már miközöttünk az együtt töltött csodálatos évek miatt. A múltkor is boldogan invitált az Asszony a csemetéinkhez, szinte repesett az örömtől mikor betoppantam.
-Gáj, baszod! A faszért vagy te analfabéta!? Szerinted hány óra van?! Ugattam neked a telefonba, hogy ötre gyere, mert akkorra már legalább 10 kilométerre leszek, és nem érzem a büdös leheletedet, erre beállítasz háromkor?! Leépült az a maradék három mikromilliméternyi agyad is, fogadok be is szoktál hugyozni!
Elgondolkodtam az idő relatív voltán amit az Asszony mindig is filozófiailag vitatott, és úgy éreztem, erről a fontos elméleti kérdésről oly jó lenne a méltó vitapartnerrel eszmét cserélni, ezért úgy döntöttem, megosztom gondolataimat az Asszonnyal...
- A faszomat abba a lepcses gusztustalan pofádba, te rusnya fapicsa! Asszed' lopom én a napot?! Attól még, hogy te ráérsz itt ezzel a baromarcú Assziszi Szent Ferenccel, meg a kabbalista buzeránsaiddal majomkodni álló nap, én egy elfoglalt ember vagyok! Nekem erre nincs időm, inkább arról pofázzá' mi a faszért raktad tele a nigger gyerekünk szobáját egy valag térképpel?! Hogy ne téveggyen el?
Az Asszony vidáman felnevetett, mert mindig is csípte a finom magyaros humorom, hja, hiába no, ez a szexepilem...
-Mekkora egy ótvaros faszú vízfejű barom vagy te, Gáj! A pofám leszakad! Attól még, hogy te aszed' Salgótarjánon folyik keresztül az Amazonasz, nem kell, hogy a kölyköd is ilyen csökött agyú szánalmas balfasz legyen! Dávidka tanulja a földrajzot, az én Jézusom meg segít neki, mert ő egy multifunkcionális talentum. És készülünk már a kis testvére érkezésére...
Döbbent örömmel szakítottam félbe az Asszonyt:
-Mi van baszod?! Felcsináltattad magad a buzeráns kis Buddháddal?! Az aszott testedben egy élijen mocorog?! Baszdmeg beszarok! A ravatalozóban már engedélyezik a szülést manapság?!
Az Asszony bájos, királynői mozdulattal leintett, mert tévedésre ragadtattam magam az örömtől:
-Pofád lapos Gáj! Te inkább kussoljál a szaporodásról, mert egy kölyköt se tudtál normálisan megcsinálni, ahhoz hogy sikerüljön, a Czeizel Endrét kellett két álló hónapig szopnom! Elkopott a szám a purdés tundrán, ami a te „drága hazád,” amíg végre az életképtelen faszodból kisajtolt romlott magodat beinjekciózta!! Ha legalább te is besegítettél volna, de nem! Mert neked nem a „zsánered” az Endre! …Úgyhogy te kussoljál! Malawiból hozatunk rendelésre testvért a Dávidkának, mert untatják az állat barátai, már mindet kiherélte…
Izgatottan szakítottam félbe az Asszonyt, mivel forradalmi gondolatom támadt: A büdös picsájért kellett egy nigger kölyköt idecipelned, te baszott agyú, fasztarisznya?! Akkor is mondtam, inkább az én távoli hazámból vásároljál be kölyköt, az legalább az én vérem lesz! Az én dicső őseim leszármazója, akik a Kárpátok oroszlánjai voltak, akiknek a bátorságát, és nemes arcszélét én is örököltem! De nem! Te niggert akartál baszod, mert az jobban fotózható!
Az Asszony szenvedélyesen a szívéhez kapott, mert mindig, ha megemlítem kivételes származásomat, eltölti a csodálat és az irigy ámulat.
-Ne röhögtessél má’, te szánalmas jánymatyi! Te meg a bátorság?! Összefosod magad, ha valaki véletlen rád néz a zebrán!Te, meg a te nemes véred! A Sólyom László ráhugyozik a magyar zászlóra, ha megtudja, hogy te magyar vagy! Eriggyé’ vissza a röhejes őseidhez a putriba, és ott a buzeránsokra, meg a Molnár Anikóra recskázzá’ naphosszat, miközben a kiskunröcsögei falutévé adását segéd-szerkeszted, te emberi galvániszap!
Majd a romantikus életkép felvázolása után az Asszony váratlanul elém penderült és arcon fingott…
Ez kicsit mondjuk váratlanul ért, ezért úgy véltem a nem állíthatok akadályt a malawii kisded méltó fogadása elé…Hiszen bűbájos környezetben, szerető anya gondoskodása mellett serdülhet fel…Ki kívánna többet?
lászt csevej